Kolozsváron Rollinger Ágnes idén lett az RMDSZ belmonostori szervezetének elnöke. A Mócok útja 75. szám alatt található Pro Iuventute Alapítvány székháza a székhelye az RMDSZ belmonostori, a külmonostori valamint a Hajnal negyedi RMDSZ-szervezetének. Az alapítvánnyal együtt évek óta közösen működtetik a Kuckó Játszóházat. Alapítványoktól kapják a szükséges pénzt. Kevesen jönnek el a rendezvényekre. Elkezdték például az értelmiségi találkozókat, az elején nagy volt az érdeklődés, de fokozatosan elmaradtak az emberek. A legsikeresebb rendezvényeik a státustörvényről szóló előadások voltak, akkor teltházzal büszkélkedtek. A belmonostori RMDSZ-szervezetnek elméletileg 2800 tagja van, legalább is ennyi volt valamikor. Nehéz meghatározni a pontos taglétszámot, mivel nagyon nagy a mobilitás, sokan elvándorolnak külföldre vagy más városokba. A lakosság többsége még azt sem tudja, hogy itt a Mócok útján van egy székház, ahová be lehet jönni. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (III.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2002. augusztus 12.
Kolozsváron a pata-györgyfalvi körzetnek van RMDSZ-székháza. Dücskő András, a körzeti szervezet elnöke kifejtette: ez a legnagyobb kolozsvári körzet. A székházban van jogszolgálat, ahol ügyvédek tartanak fogadóórát, a városi tanácsosok, parlamenti képviselők és a szenátor is meghívást kapott. Német és angol nyelvtanfolyamot szerveztek, sok videokazettájuk van, vetítéseket rendeztek. Az informatika-tanfolyamot 1995-ben indították el. A körzetben 1990-ben 6100-an voltak, azóta a létszám azóta egyre csökken. Dücskő András, 1992 óta a körzeti RMDSZ-szervezet elnöke. Átadná a funkciót, de senki sem jelentkezik. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (IV.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2002. augusztus 15.
Kolozsváron a hidelvi RMDSZ székház hiányában a Horea úti református templom gyülekezeti termében tartja gyűléseit, vázolta helyzetüket Makkai László, aki március óta elnöke a körzetnek. Időről időre felkeresik a rászoruló személyeket, visznek egy-egy élelmiszercsomagot. A körzetben kezdetben 2000-es tagságuk volt, mára mintegy 1300-an maradtak. Makkai szeretne tenni valamit a magyarságért. Ha mindenki félreáll, "akkor a létünk valahol eltűnik." - állapította meg. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (V.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2002. augusztus 19.
A gyönyörű nevű Szépkenyerűszentmárton falu aug. 17-én tartotta meg az elszármazottak napját. A református templomban Tőkés István lelkipásztor hirdetett igét. A kihalófélben levő kis településen /hatvan-negyven százalékban magyar-román összetételű a lakosság/ nagy ünnep ez. Az aprócska kultúrházban helyi énekesek és zenészek, valamint széki táncosok szórakoztatták a falu népét és a vendégeket. /Sándor Boglárka Ágnes: Elszármazottak vasárnapja Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2002. augusztus 20.
Kolozsváron a Hajnal negyedi RMDSZ körzet elnöke, Makkay Ferenc beszámolt arról, hogy a helyi RMDSZ-szervezet létszáma változó. 1992-ben 1504 fő volt, 1997-re 1100-ra csökkent az RMDSZ-tagok száma. Jelenleg 700 körüli a taglétszám. Sokan elköltöznek, illetve újak jönnek a negyedbe, akik nem jelentkeznek be az RMDSZ-nél. A körzeti RMDSZ tevékenységben nagyon kevesen vesznek részt, de ez nyilván minden körzetre jellemző. Nagyon nehéz rávenni az embereket, hogy részt vegyenek a gyűlésen. Sokak szemében Markó Béla elnök a vörös posztó, meg is mondták, hogy amíg Markó és csapata a vezető, addig nem akarnak tagjai lenni a szervezetnek. Amikor a magyar igazolványhoz szükséges igazolásokat adták, akkor sokan beiratkoztak csak azért, hogy hozzájussanak az irathoz. Székház hiányában a Pro Iuventute székházban gyűlnek össze, ahol a kül- és a belmonostori körzettel együtt megtűrt személyeknek számítanak. Évek óta gyűjtik a tagdíjakat a székházra. Makkay Ferenc nyugdíjas, nincs más, aki vállalja a munkát. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VI.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2002. augusztus 23.
Kolozsváron az RMDSZ alsóvárosi körzete saját székházzal rendelkezik. Ábrahám Emese elnök számolt be a kerület magyarságának helyzetéről: a körzet elöregedett. A tagsága 1874 főt tett ki 1995-ben azóta sokan meghaltak, a fiatalok elköltöztek. A magyar igazolvány viszont jó húzóerőnek bizonyult, mintegy 135-en újra beiratkoztak. Az idősek segítségre szorulnak. A székházban előadásokat szerveznek. Az RMDSZ-tagok elégedetlenek az országos vezetéssel. Ábrahám Emese a megyei RMDSZ-elnököt, Kónya-Hamar Sándort tiszteli, egyenes embernek tartja, de sajnos egy fecske nem csinál tavaszt. - Az alsóvárosi RMDSZ-körzetnek jó a kapcsolata a többi körzettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VII.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2002. augusztus 24.
Kolozsvárhoz tartozik a szamosfalvi RMDSZ is. A kerületi szervezet elnöke Lőrincz János jellemezte helyzetüket: nagyon kevesen vannak a körzetben. Mintegy 80 fő alkotja a törzstagságot, akik aránylag aktívak. Segítségükre van Hegedűs József református lelkipásztor, a gyűléseket mindig kihirdeti a templomban. Idén először rendeztek farsangi bált. Szamosfalva magyarsága mindig 30 százalék körüli volt. Vasárnap, istentisztelet után szoktak összegyűlni, mert templomba mégiscsak eljárnak az emberek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (VIII.) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2002. augusztus 30.
Kolozsváron a belvárosi RMDSZ-körzet elnöke, Máté András két éve áll a belvárosi szervezet élén. Az elején úgy gondoltam, hogy elég könnyű dolog vezetni egy körzetet, aztán a tapasztalat megmutatta, hogy mégsem az. A tagok száma egyre apad, az elhalálozás és a kitelepedés miatt a létszám 2500 körül lehet. Ez elég kevés. A megyei RMDSZ Fürdő utcai székházában kaptak egy szobát az alagsorban, ott tartják a gyűléseiket. Nagyon kevesen jönnek el a rendezvényekre, /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (IX.) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2002. szeptember 2.
Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./
2002. szeptember 4.
Kolozsváron az RMDSZ külmonostori szervezetének elnöke, Barta Judit beszámolt arról, hogy a kül- és belmonostori kerület, továbbá a Hajnal negyed szerencsés helyzetben van a többi körzethez viszonyítva, hiszen van székházuk, a Pro Iuventute Egyesület épülete. A külmonostori RMDSZ tagsága mintegy 2000 főből áll, voltak többen is, de az emberek idővel lemorzsolódtak, elköltöztek. Évente tartanak tisztújító közgyűlést, amelynek keretében megválasztjuk az új elnökséget és a választmányt. A Pro Iuventute Egyesület a székház érdekében jött létre, és a pályázatokból fedezik a költségeket. Amikor megvették a Mócok útja 75. szám alatti házat, az nagyon rossz állapotban volt. Azóta rendbehozatták. Már egy kis magyar házként működnek. Évente a város magyar középiskolás tanulói között kiosztják a Pro Iuventute díjat. Kiállításokat szerveznek magyar művészek munkáiból. Kuckó játékházat működtetnek, ahol minden szombaton a gyerekekkel foglalkoznak, énekre, rajzra, táncra taníttatják őket. Kismamaklub is működik, továbbá zenés-táncos összejöveteleket tartanak. Előadásokat, fórumokat szerveznek. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (X.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2002. szeptember 5.
A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idei tanévtől már Kolozsváron is várja a tanulni vágyókat. A meghirdetett környezeti földrajz-környezettudomány szakról dr. Mócsy Ildikó fizikus, a szak kezdeményezője leszögezte: ez egy interdiszciplináris tudományág, és a 20. században jelent meg. Magába foglalja a szennyező anyag kimutatásától, a környezetre és az emberre kifejtett hatásig minden közbeeső folyamatot és ezáltal a fizika, kémia, biológia, egészségtan, építészet, földrajz, földtan, jog és közgazdaság egyes ágazatait. A környezettudományon belül az épített környezetre szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni. Ebben tér el pl. a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának keretén belül működő Ökológia és környezet szaktól. /Sándor Boglárka Ágnes: Környezettudományi szakembereket képez a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2002. szeptember 7.
Kolozsvár Donát negyedi RMDSZ-körzetének elnöke, Somogyi Gyula tisztázta: más a kolozsvári magyarság helyzete, mint a szórványban élő, vagy a tömbmagyarságé. Az egyik negatívum Funar polgármester és döntései, amelyek bizonyára befolyásolják az elvándorlási szándékot. Somogyi tiltakozott azon nézet ellen, hogy a kolozsvári magyarság elszórványosodott. Mintegy 60 ezer magyar él a városban, és ez nem jelenthet szórványt. Kolozsváron működik a legtöbb civil szervezet, és az erdélyi szervezetek központjai is itt találhatók. Kolozsváron él az egyik legnagyobb erdélyi magyar közösség, de nem tudtak annyit kiharcolni a magyarságnak, amennyit a székelyföldiek, partiumiak elértek. A Sapientia Egyetemnek csak a rektori hivatala van Kolozsváron, bár idén talán indulnak szakok is. A Donát negyed magyarsága mintegy 4500 személyt jelent, a szervezet a megalakuláskor 2600-2800 tagot számlált, jelen pillanatban 1400-1500 közötti a létszámuk. Nagyjából az idősebb generáció kapcsolódik be az RMDSZ munkájába. Önálló székházuk nincs. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XI.) = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2002. szeptember 9.
Szept. 7-én a falu legnagyobb szülöttére, Debreczeni Márton bányamérnök-költőre emlékeztek Magyargyerőmonostoron. Jelen volt Alföldi László kolozsvári főkonzul, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője is. Debreczeni Márton munkásságáról Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros beszélt. Debreczeni Márton /1802-1851/ a kolozsvári Református Kollégium után a selmeci bányászakadémián folytatta a tanulmányait, majd visszatért Erdélybe, ahol több találmányát is rendszeresítette. Nevéhez fűződik többek között Erdély első gőzgépének üzembe helyezése 1838-ban, valamint az olvasztást megkönnyítő csigafúvó feltalálása. 1848-ban Kossuth pénzügyminisztériumának tanácsosa, egy évvel később pedig erdélyi pénzügyminiszteri biztos lett. A szabadságharc leverése után perbe fogták, állásából elbocsátották, a meghurcoltatásokat meggyengült egészsége már nem tudta elviselni, 1851-ben halt meg. Leleplezték a költő-bányamérnök emléktábláját, Egyed Ákos történész méltatta Debreczeni Márton életművét. A megemlékezés a Debreczeni Márton Tájháznál folytatódott. Sinkó Kalló Katalin, a ház megálmodója és kivitelezője emlékezett: ezelőtt nyolc esztendővel merült fel az ötlet, hogy a házat a falu és a vidék sajátosságait megőrző és bemutató tájházzá alakítsák. /Sándor Boglárka Ágnes: Magyargyerőmonostor magyarságünnepe. 200 éve született Debreczeni Márton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2002. szeptember 13.
A 13 kolozsvári körzet közül talán a Tóköz RMDSZ-ének helyzete a legvitatottabb. Ráruk László elmesélte, hogy lemondott elnöki funkciójáról, mert állandóan támadták amiatt, hogy a körzetben nincs tevékenység. 1996-ig elég jól működtek, havonta tartottak gyűléseket, ehhez az unitárius egyház biztosított egy termet. A bomlás elkezdődött, amikor Ráruk átvette Székely Györgytől az elnöki tisztséget, aki betöltötte a 76. életévét, és lemondott. Azután egyre kevesebben jelentek meg. Jelenleg összesen öten vannak, akik vállalják a munkát. A körzet magyarsága a 90-es évek elején 1000 fő körül járt, és a többség RMDSZ-tag volt. Ehhez képest most mintegy 150-en fizetnek tagdíjat. A közösség nagyon passzív. Az emberek kiábrándultak. Eddig 118-an kértek magyar igazolványt. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2002. szeptember 16.
Mezőkeszűben szept. 15-én három oka volt az ünneplésre: felújították a református templomot, kopjafát állítottak a világháborúban elesett hősök emlékére, illetve megnyitották a szintén felújított kultúrházat. Az ünnepi igét Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette. A nép, amely templomot épít vagy javít, élniakarását fejezi ki - értékelte a mezőkeszűiek munkáját a püspök. Leleplezték a Zoltáni István által készített kopjafát, majd az ünneplő gyülekezet levonult a frissen felújított kultúrházhoz, amely a falu mintegy kétszáz lelket számláló magyarsága nemzeti identitásának megőrzését szolgálja. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas ünnep Mezőkeszűben. Isten lelke szenteli fel a templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2002. szeptember 18.
Posztumusz kötet Bálint Tibor Könyörgés kétségbeesés ellen (Neptun Impex, Csíkszereda, 2002.) című novelláskötete. A leglíraibb részben az író vallott arról, mit jelent számára a szülőföld, a szülőváros, Kolozsvár. /Sándor Boglárka Ágnes: Kis történetek, kétségbeesés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2002. szeptember 20.
Kolozsváron a kerekdombi RMDSZ elnöke, Precob-Turos Dezső két éve annak, hogy átvette az elnökséget, azelőtt alelnök volt. A körzet magyarsága mintegy 1800 személy, közülük 1100 biztosan RMDSZ-tag, a többiek pedig szimpatizánsok. Székházuk nincs, időnként a református egyház nyújt lehetőséget arra, hogy összegyűljenek. A fiatalokat nem sikerül bevonni a munkába. Az utóbbi két-három évben sokan elköltöztek a városból. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a kolozsvári magyarság? Körzeti megmaradás (XIII.). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2002. szeptember 23.
Kós Károly halálának 25. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Bánffyhunyadon, szept. 22-én, vasárnap. A református templomban lezajlott ökumenikus istentiszteleten a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke, Sztrága Zoltán ismertette a gyülekezettel az ünnepelt életútját, ezt követően pedig a Ravasz-házban folytatódott a megemlékezés. A Kós emlékére készített tábla előtt köszöntő beszédet mondott Kötő József, az EMKE elnöke. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke beszédében az erdélyi politika Don Quijotéjának nevezte az ünnepeltet. Sor került az emléktábla leleplezésére. Pomogáts Béla író Erdély három csillagát, Ady Endrét, Reményik Sándort és Kós Károlyt méltatta, kifejtve: ők mindhárman egyszerre voltak otthon Európában és a szülőföldön is, és csak példájukat követve érhetjük el azt, hogy otthon legyünk magyarságunkban és történelmünkben. A következőkben Kántor Lajos irodalomtörténész, Makhul Mihály építészmérnök és Sas Péter történész előadása az író, az építész és a politikus Kós Károlyról szólt. /Sándor Boglárka Ágnes: Otthon a szülőföldön és Európában. Kós Károlyra emlékeztek Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2002. szeptember 25.
A Szabadság sorozatában bemutatta Kolozsvár 13 kerületének RMDSZ-szervezetét, az elnökökkel készített beszélgetések alapján. Bitay Levente ügyvezető elnök megfogalmazta a tanulságokat. Arra volt kíváncsi, hogy az elnökök mennyire reklámozzák szervezetüket. Felmerült a székház-probléma. Nincs szükség tizenhárom székházra, szögezte le, jelenleg négy székház van. További probléma a tagsági díj. A városban 50 ezer tagja van az RMDSZ-nek. A tagoknak csak elenyésző hányada fizet tagdíjat. Jelentkezik az elöregedés problémája. A nyilatkozatok mind borúlátók, a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében. Bitay szerint nem lehet örökké keseregni, hanem okosan kell dolgozni. /Sándor Boglárka Ágnes: Kerületi megmaradásunk tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2002. október 5.
Karácsony környékén új, magyar nyelven sugárzó közösségi rádióadó, az Agnus Rádió kezdi el működését Kolozsváron és környékén. Fábián Tibor a főszerkesztő. Céljuk: a Kolozsvár és környéki magyarok hiteles tájékoztatása, a kicsit lelkileg is elhagyatott, magányossá vált kolozsvári magyarság összeszedése, a lelki felrázás. Az Agnus keresztyén hátterű magyar közösségi rádió szeretne lenni. Építeni szeretnének, hogy a rádió járuljon hozzá a hallgatók lelki fejlődéséhez, a gyökerek megerősítéséhez. A történelmi egyházaknak lesznek félórás műsorai, valamint lesz egy Keresztyén élet című felekezetközi adás is. Kolozsváron és környékén mintegy 30 kilométeres körzetben lehet majd hallgatni a rádiót. /Sándor Boglárka Ágnes: Új rádió indul Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2002. október 8.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása körül kialakult vita kapcsán Kató Béla református püspök-helyettes összegezte a helyzetet. Hosszú küzdelem után májusban megszületett az a jegyzőkönyv, amely szükséges volt ahhoz, hogy az egyház visszakapja a szóban forgó ingatlant. Ez meg is történt. Amikor az épület sorsa eldőlt, felerősödött a félelem a világi tagozat részéről, hogy az egyház, visszakapva az épületét, csak a református tagozat felé fordul majd. Ez okozta a nagy ijedelmet, hogy most biztosan ki fogják tenni az embereket, tanárokat. Eddig mindössze két épület került vissza: a székelykeresztúri kultúrház és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium. A többi ingatlan, amit kormányrendelettel szolgáltattak vissza, nem került vissza. Az egyház továbbra is részt akar venni a közoktatásban. Azokat az épületeket pedig, amelyeket ilyen célokra nem tudnak hasznosítani, bérbe is adhatják. Az épületek elég rossz állapotban vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Szükség van-e restitúcióra? Egyházi-világi ingatlanvita. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2002. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban Bajor Andor 75. születésnapján emlékeztek az íróra. A szervező Koós Ferenc Kulturális Alapítvány nevében Varduca György köszöntötte Bajor Andor özvegyét, valamint az érdeklődőket. Az író életművét a pályatárs és legjobb barát, Fodor Sándor méltatta, akinek távollétében sorait Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Szatírái, stílusparódiái által lett a legnépszerűbb írók egyike. A cenzúra fokozott érdeklődésének köszönhetően néhány évig nem is közölhetett, majd 1951-55 között a Napsugár szerkesztőségében fejtette ki tevékenységét, ebben az időben meséket, gyermekregényeket írt, többek között az Egy bátor egér viszontagságait. /Sándor Boglárka Ágnes: A próféta-író emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2002. október 11.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft.-t Szőcs Géza alapította 1991-ben. A kiadó égisze alatt jelent meg például kezdetben az Erdélyi Napló. A kiadó tervei között szerepelt az újjáélesztett Erdélyi Szépmíves Céh könyveinek kiadása, majd a legfiatalabb irodalom támogatására alakult meg az Előretolt Helyőrség nevű alkotócsoport, alkotói műhely, amely folyóiratot és könyvsorozatot is jelentett, tájékoztatott Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó vezérigazgatója. Az Előretolt Helyőrség folyóirat 1995 óta működött, megszűnése után maradt a könyvsorozat, amely már a 26. kötetnél tart. A kiadó 2001-ben részvénytársasággá alakult, ezáltal az anyagi gondjaik jórészt megoldódtak. Ők gondozzák a Méhes György életműsorozatot, a Történelmi meséskönyv pedig kasszasiker lett, utánnyomásra is szükség volt. A kiadó legfontosabb célja a fiatal irodalom támogatása és az Előretolt Helyőrség könyvsorozat folytatása. Újra szeretnék indítani az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait. A 90-es években megpróbálták feltámasztani, meg is jelent hat könyv, de anyagi okokból megszakadt a folyamat. Terveik között szerepel a kortárs erdélyi irodalom közlése, továbbá a régi erdélyi értékek újjáélesztése. /Sándor Boglárka Ágnes: Az Előretolt Helyőrségtől a Szépmíves Céhig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 12.
Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2002. október 21.
Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2002. október 29.
Okt. 27-én ünnepséggel emlékezett a kolozsvári evangélikus egyház az evangélikus és hazafi, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára. Mózes Árpád evangélikus püspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd történelmi előadások következtek. Dr. Csapody Miklós /Budapest/ történész, parlamenti képviselő arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit üzen Kossuth az utókornak. Dr. Egyed Ákos akadémikus Kossuth és Erdély kapcsolatát elemezte. Kossuth Lajos emlékének szentelt táblát lepleztek le az evangélikus templomban. /Sándor Boglárka Ágnes: Kossuth Lajos azt üzente... Emlékünnepség az evangélikus templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2002. november 9.
Napvilágot látott Kozma Dezső Arany János. Aranyhal Könyvkiadó című kötete. Munkája középiskolás tankönyvnek készült, elképzelhető: nem vet fel túlzottan új szempontokat az Arany-kutatás számára. A magyarországi Aranyhal Könyvkiadó segédtankönyv-sorozata eddig is sok alkotót mutatott be. /Sándor Boglárka Ágnes: Mindent Aranyról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2002. december 3.
Az Erdélyben mintegy 66 ezer hívet számláló unitárus egyház nov. 29-én tartott az aranyosszéki Kövenden tartott zsinatán a püspökválasztásán ismét dr. Szabó Árpádnak szavazott bizalmat. A hat évre újraválasztott püspök beszámolt arról, hogy folytatni szeretné elkezdett munkáját. 1990 óta hét templomot szentelhettek fel, jelenleg három templomuk épül. Segítséget kaptak az Illyés Közalapítványtól és a magyar, illetve román kormánytól is. Fontos cél a felekezeti iskoláik fejlesztése. A kolozsvári Unitárius Kollégiumban az oktatási feltétel-rendszert biztosították. A falusi gyülekezetek öregedőfélben vannak, amennyiben hamarosan nem következik be fordulat, ezek a közösségek ki fognak halni. Ezért egyik prioritásuk ezen gyülekezetek megtartása. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten szeretetével a biztonságos jövőért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. december 9.
Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2002. december 14.
Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
